jogszabálykerítés

A kerítésépítés szabályai

A kerítésnek amellett, hogy esztétikai többletet ad a kerthez, fontos védelmi funkciója van: megóvni a magánterületet az illetéktelenektől. Ahol pedig megjelenik a magántulajdon védelme, ott jelen van az ezzel kapcsolatos jogi szabályozás is. Körül jártuk, mit kell tudni a ma emberének, ha nem akar véteni a kerítésjog ellen. A Kerítésépítés szabályai röviden.

 

 

 

 

Kerítésjog

A kerítés a jogszabály szerint: „a telek területét a közterülettől, a telek közhasználat céljára átadott területétől, illetve a szomszédos telkek területétől vagy a telek különböző rendeltetésű vagy használatú részeit térben elválasztó, lehatároló építmény”*, a kerítésjog pedig a szomszédjog egy típusa, méghozzá annak a közös területnek – másnéven mezsgyének – közös használatára vonatkozó előírás, amely a saját, illetve a szomszéd kertje között található. Ha pedig közösen használunk egy területet, akkor annak építési és fenntartási költségeit is együtt kell viselnünk. Már ha építünk egyáltalán kerítést.

Merthogy alapesetben a kerítés építése nem kötelező, csak lehetőség, de az építésügyi jogszabályok azért tartalmazhatnak a kerítésre vonatkozó előírásokat. /Alább az általános érvényű előírások olvashatóak, egy kerítésépítés előtt azonban érdemes ellenőrizni a helyi, települési szabályokat is, mert azok között lehetnek eltérések./

 

Kerítésépítés előírásai

Általában a kerítés nem engedélyköteles, hacsak nem műemléki környezeteben épül. Ahol azonban a helyi jogszabály kötelezővé teszi a kerítés építését, ott az ingatlan tulajdonosa alapesetben az utcai telekhatáron, az utcáról nézve jobb oldali telekhatáron, valamint a hátsó telekhatár jobb felén köteles kerítést létesíteni. Speciális (pl. saroktelek, nyúlványos telek, stb.) elhelyezések esetében alkalmazandó szabályokat is érdemes a rendeletben ellenőrizni.

Annak ellenére, hogy a kerítés létesítése nem engedélyköteles, az építés során be kell tartani néhány előírást. Ezek közül az általánosak:

  • A kerítésnek minden esetben az ingatlan saját területén kell állnia, a kapuk pedig nem nyílhatnak a közterületre.
  • Helyi építési szabályzat rendelkezésének hiányában tömör kerítés csak legfeljebb 2,50 m magassággal építhető
  • Telken belül a külön használatú telekrészeket tömör kerítéssel nem, csak áttört kerítéssel, vagy élősövénnyel szabad elválasztani.
  • A homlokvonalon a közterület használatát veszélyeztető megoldást (pl: szögesdrót), csak a járószint fölött minimum 2,0 méter magasan, és a belső oldalon szabad alkalmazni.
  • Az elrendelés nélkül létesített kerítést annak tulajdonosa bármikor el is bonthatja.

Helyi szabályozás

Ahol a helyi szabályozás megkötéseket tartalmaz a kerítéssel kapcsolatban, ott általában a következő előírások fordulnak elő:

  • a kerítés anyagára vonatkozó szabályok
  • átláthatóságra vonatkozó kötöttség
  • kerítés és a lábazat maximális magassága
  • kerítéshez kapcsolódó építmények szabályozása (pl. szemetes-tároló, előtető, stb.)

Ahogy a kerítés építésének a joga, úgy annak karbantartásával kapcsolatos kötelezettségek is mindig az építtetőt, tulajdonost terhelik. Ezért is érdemes olyan kerítést építeni, amely gondozás- és karbantartás-mentes. Mint cégünk kovácsoltvas és alumínium kerítései.

És hogy a két alapanyag közül melyikből érdemes kerítést rendelni? Arról KÖVETKEZŐ cikkünkben olvashatsz.

/A kerítés létesítésére vonatkozó szabályokat az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet /OTÉK/ tartalmazza /

/A kép forrása: https://epitesijog.hu/)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük